Terasz burkolás alkalmával elkövethető burkoló hibák

Ez a hiba az esztétikai gond mellett, a terasz burkolatra nézve súlyos problémát is előre vetít. Esztétikai gond az, ha tócsákban megáll a víz, a terasz burkolat tetején. De mivel a terasz burkolat tetejéről nem tud automatikusan elfolyni a ráhullott csapadék, ezért a kialakult tócsákból a víz, káros mértékben a burkoló lapok alá szivároghat. A káros szót kihangsúlyozom, mert a cementkötésű fugákon keresztül minimális víz így, is úgy is beszivárog. De ahogy bejut, úgy ki is párolog. Tehát ez a természetes folyamat még nem káros, de ha tócsákban áll a víz a burkolás felületén, akkor megnövekszik az esélye a többletvíz bejutásának is. A burkolat alatt megfagyó víz térfogat növekedése miatt, felfeszíti a járólapokat. Ez a folyamat független attól, hogy a terasz burkolat alá készült e vízszigetelés vagy sem.
A terasz tetején lévő tócsák kialakulása elárulja, hogy a terasz betonja nem lett kellően kiegyenlítve. Sok burkoló nem foglalkozik a kiegyenlítéssel, mert azt "hallották", hogy nagyobb fogas lehúzóval terítve a ragasztót, majd megoldódik ez a probléma is. Még a leendő ügyfél is hasonlóan gondolkodik, csak tudnám, honnan veszik ezt a mérhetetlen nagy, és felelőtlen butaságot. Ennek a gondolkodásnak az eredménye válik láthatóvá terasz burkolás felületére eső csapadék esetén. (tócsák) Mert ugye a lakás belsejében, mondjuk a nappali burkolás esetén nem lesz ilyen szembetűnő az egyenetlenségből származó burkolás hiba. Azonban terasz burkolás esetén pláne nem megengedhető, mivel ez a burkoló járólapok felfagyáshoz vezet. Kizárólag csak tökéletesen előkészített aljzatra lehet sík burkolatot készíteni! Ez többlet költséggel, több munkaidővel jár együtt, azonban a terasz burkolatot nem egy évre tervezzük. Nem szeretné senki se a tél utáni időszakban kicserélni, javítgatni a terasz burkolást. Így hát jobb a megelőzésre nagyobb hangsúlyt fektetni. Ha már itt tartunk, a beton síkját a kőműveseknek kellene síkban elkészíteni. Nem simára, hanem síkra. Mert ezt a szót a kőműves urak valahogy nem értik. A betont el lehet úgy is készíteni, hogy megfeleljen minden további költség nélkül a burkoló lapok ragasztására. Csak hogy az Ügyfelek nem kérik számon a kőművesen a trehány munkájuk következményeit, ezért talán nem is tudnak róla hogy másként kellene dolgozniuk.
Viszont Ön mostanra már tud arról, hogy nem Önnek kellene a kiegyenlítéssel járó költségeket állni. Követelje meg a kőműves uraktól, hogy helyes módon készítsék el a betont.

A terasz beton megfelelő lejtésének a hiánya is tócsák kialakulásához vezet.
Érdemes tudni arról, hogy a víz csak 1,5% feletti lejtésü burkoló lap felületéről tud automatikusan eltávozni. A víz kohéziós összetartó erői miatt az 1,5% alatti lejtésű burkoló lap felületén levő víz inkább feltorlódik, megemelkedik, minthogy tovább folyjonon. Ezt a jelenséget jól ismeri néhány terasz tulajdonos.
A terasz szélén is megállhat a víz. Mintha valami gát lenne a terasz szélein, ami nem engedi lefolyni tökéletesen a vizet.
A terasz burkolás szélein, az él védő használata esetén megfigyelhető, hogy az él védő elem miatt lecsökken a padlólapok lejtése. Mivel a vízvető vagy él védő burkolat alatti része kissé eltartja ragasztáskor a lapokat. Még lejt a burkoló lap, de már nem eléggé!
Ez a terasz burkolás hiba is felfagyáshoz vezet, az esztétikai hiányosság mellett. A burkolat készítésekor ilyen esetre is számítani kell, úgy kell a ragasztást véghezvinni, hogy a lejtés mértéke a széleken se csökkenjen.            

Az előző fejezetben taglaltak miatt a terasz betonnak legalább 1,5% lejtésűnek kell lennie. Ez a  lejtés biztosítja az esővíz automatikus eltávozását a teljes felületről, még mielőtt az káros mértékben a burkoló lapok fugáin keresztül átszivárogna a burkolat terasz belsejébe, ami felfagyáshoz vezet.
Ez a lejtés annyit tesz, hogy egy méteren mérve legalább 1,5cm eltérésnek kell lennie a vízszinthez képest. Tehát, ha mondjuk a teraszunk 4m széles a terasz egyik végpontjához viszonyítottan a másik vizsgált pont minimálisan 6cm-rel lejjebb kell hogy legyen a beton szintje. Ezt a lejtést már avatatlan szemmel is észre lehet venni. Talán ezért is ódzkodik néhány ügyfél a terasz ilyen mértékü lejtésétől. Pedig jó néhány burkoló padlólap van, amelyik még nagyobb minimálisan 2%-os lejtést igényel. Ilyenek a rusztikus struktúrával ellátott erősen érdes padlólapok. A víz kohéziós összetartó erőin túl még a burkoló lapok felületének "domborzata" is gátolja a víz haladását.
Úgy hogy gondolja át ha most terasz burkolás előtt áll mi a fontosabb, megfelelő lejtés biztosítani vagy kockáztatni a terasz felfagyását!

A terasz lejtését is a kőműves uraknak kellene még betonozáskor kialakítani. Ennek ellenére számos alkalommal találkoztam visszalejtő terasz betonnal is. Pedig az utólagos lejtés kialakítása nem is olyan könnyű feladat, ráadásul jelentős többletköltséggel is jár.
Ha mégis olyan terasz betonra kell burkolatot ragasztani, aminek nem megfelelő a lejtése, utólag feltétlenül el kell végezni ezt a munkafolyamatot.
A lejtés kialakítás problematikája az új réteg vastagságában van. Az új lejtést adó rétegnek hozzá kell kötnie a régihez, ugyanakkor lejtést is ki kell tudni alakítani az anyaggal, így a többségében önterülő aljzatkiegyenlítők szóba sem jöhetnek. Ami alkalmas erre a célra az meg igen drága és persze jó sok kell belőle!   

A terasz burkolat fugázása biztosítja a vízzárást. Az ép fuga megakadályozza, hogy káros mennyiségben víz szivárogjon a burkoló lapok alá. A repedés mentén út nyílik és így a fugán keresztül akadálytalanul bejuthat víz a ragasztásba, ahol megfagyva felfeszíti a járólapokat.
Tehát a fuga megrepedése igen káros következményekkel jár. Biztos felfagyáshoz vezet. Ezért nem győzöm hangsúlyozni elégszer, hogy az elkészített terasz burkolást évenként legalább kétszer (tavasszal és nyár végén) teljes felületen át kell vizsgálni! Bármilyen minimálisnak vélt repedést is azonnal orvosolni kell!

Vegyük végig, miért is repedhet meg a terasz burkolat fugája.

A terasz burkolat burkoló lapjai állandó mozgásban vannak. A napsütés hatására tágulással, míg árnyékban méret csökkenéssel reagálnak a burkoló lapok. Az ilyen hőmérsékletváltozások keltette mozgást a fugák csillapítják. Ezért sem szabad külsőtérben zárt vagy minimális (2mm alatti) fugát készíteni. Fuga nélkül nem tudnak problémamentesen tágulni a lapok. Az ilyen természetes tágulással járó probléma akkor keletkezik még, ha a burkolat nagysága elér egy szintet. Örült trendet követve óriási méretű járólapokat is gyártanak. Ha valaki ilyennel szeretné a terasz aljzatot burkolni, az szembe akar szegülni a fizika törvényeinek. Ugyanis a fugák a nagyméretű lapok fugáihoz viszonyított méret változásait már nem tudják repedésmentesen követni. Úgy is ebbe a hibába eshetünk, ha a terasz felületének nagysága is elér egy szintet és nem alakítunk ki külön álló, külön mozgó táblákat, dilatáció segítségével. Általános szabályként külsőtérben 12-15m2-enként dilatálni kell. De meg kell vizsgálni a terasz beton elhelyezkedését is. Ezt a szabályt szigorúan követni kell, ha a terasz fekvése miatt állandó napsütés érheti, vagy épp három oldalt is falak szegélyezik. Előző esetben a várható nagyobb hőmérséklet miatt nagyobb mozgások is várhatók, míg az utóbbi esetben a falak miatt nincs merre tágulni a burkolatnak. Más esetekben el lehet térni a táblák méretét illetően.
A dilatáció hiánya  miatt  a fuga káros mértékben összenyomódik, majd felpúposodik a burkolat.
A fuga repedés mindig valamilyen túlzott mozgás eredménye.
Nem csak a burkoló lapok méretei változnak állandóan. A terasz betonja is megmozdulhat, mondjuk azért, mert nem jól van alapozva, vagy vasalva. A betonon keletkező repedések is megrepeszthetik a burkolat fugáit.      
     

Az előző fejezetben tárgyalt módon a burkoló lapok állandó mozgásban vannak. Ugyanúgy a terasz burkolat hordozó felülete a terasz beton is állandó tágulással és zsugorodással válaszol a hőmérséklet változásokra. Ezért a beton táblák kialakítása mellett, még a terasz beton falakkal határolt részénél is ki kell alakítani a rést (1cm). Nem csak a betonnak nem szabad közvetlenül a falhoz érnie, hanem a burkoló lapoknak sem.
A dilatációs rés utat biztosít a burkolat tágulásának.
A dilatáció kialakítása más fajta problémát okozhat.
Sok terasz burkolatot készítenek úgy el, hogy a dilatációnak nem egy erre a célra használható profilt építenek be, hanem a burkoló lapok egyik fuga sort töltik fel szilikonnal. Ez még belsőtérben sem megengedhető, külső térben viszont biztos terasz felfagyáshoz vezet. Ugyanis a burkoló lapok oldalához, még ha előtte teljesen tiszta is volt, csak időlegesen tapad hozzá a szilikon. A folyamatos terasz burkoó lapok mozgásai miatt az így kialakított szilikon fuga elválik a burkoló lapok széléről, utat adva a csapadék bejutásának a burkolat alá.
Még van egy állandóan jelentkező probléma a dilatálással.
A dilatáció pontos helyzetét nem hasra ütésszerűen, hanem pontos burkolat terv alapján kell elkészíteni. A táblák méretezését még eltalálja a kőműves, de a tervezés nélkül kialakított dilatáció nem esik egybe a leendő burkoló lapok soraival. Vagyis a dilatáció miatt vágni kell a burkoló lapokat.
No, nem lustaságból említem ezt, hanem sokan nem is gondolnak külsőtérben burkolásnál arra, hogy ha egy mázzal bevont burkoló lapot megvágunk, a vágás mentén a mázréteg megsérül. A burkoló lapok felső rétege a mázréteg biztosítja a vízhatlanságot. Legkisebb sérülés is azzal járhat, hogy idővel a máz alá szivárog a víz ahol, ha megfagy, szétszedi a burkoló lapokat. Emiatt igyekezni kell a legkevesebb vágással megoldani a terasz burkolást. Természetesen sok esetben csak vágással lehet megoldani a terasz burkolását, de ha mód van rá, akkor legalább a dilatáció nyomvonala mentén ne kelljen elvágni a járólapokat.

Terasz felületén a csapadék automatikusan terasz széle felé folyik a lejtés következtében. A víz a terasz homlokfalán folytatja az útját. Amennyiben nem építünk be vízvető elemet ami "eldobja", meggátolja, hogy a víz végig csorogjon a homlokfalon, akkor számolnunk kell a következményekkel is.
A terasz homlokfalát burkoló lappal, vagy műgyantával, festékkel bevonják. Vízvető nélkül könnyen, leginkább a széleken az ilyen bevonatok alá kerülhet a terasz felületéről érkező víz. Ez a terasz homlokfal "bevonatának" felfagyásával jár. Nem beszélve arról az esztétikai gyönyörről, amit a homlokfalon végigcsorgó víz hagy maga után. Nem egy felemelő látvány azok a koszcsíkok. Elkerülhetjük mindezt, vízvető elem beépítésével.     

Terasz szélein az előző fejezetben tárgyaltak miatt is inkább vízvetőt kell beépíteni. Él védő alkalmazása a terasz  lépcső részeinél hasznos, mivel egy felöl, mechanikai védelmet biztosít a terasz lépcső burkoló lapjainak, másfelől a csúszásgátlásban is szerepe van. Azonban alkalmazásakor különösen oda kell figyelni a következőkre. Sok burkoló az él védőt szorosan a burkoló lapok mellé helyezi el. Az nyilván való, ha egy él védő feljebb áll a burkoló lapok síkjánál, akkor a víz nem tud akadálytalanul lefolyni, megnövekszik a csúszás és a felfagyás veszélye. Ám arra már kevesebben gondolnak, hogy szorosan a burkoló lapok mellé zárt él védő mellett mégiscsak bejut a csapadék a terasz lépcső burkoló lapjai alá. Azt már tudjuk hogy ez felfagyáshoz vezet.
Az él védő és a burkoló lapok között a stabil vízzárást csak a fuga biztosíthatja. A zárt él védő mellett apró kis hézagok vannak, és akkor még nem is beszéltem arról, hogy az él védő kopogó üres hangot hallat, amikor rálépünk. Az utóbbi akár az él védő sérülésével, míg az előbbi a víz bejutásával jár együtt. A szorosan zár él védő alatti üreget nem lehet semmivel sem feltölteni, ezért ad kopogó hangot.
Legalább 2mm fugatávolságot kell adni él védő és burkoló lapok találkozásánál. Ez a távolság biztosítja hogy, tökéletes és tartós vízzárást lehessen biztosítani a fugával. Az él védő és a burkoló lapok közötti üreget is ezen a résen keresztül lehet tökéletesen feltölteni. Ennél kisebb rés nem megfelelő, mivel a fugáknak legalább 2mm szélesség kell a tartóssághoz.
A szokásokat, miszerint zárt fugával helyezik el az él védőt, fel kéne válltani a megértéssel. Ez különösen fontos külső térben a terasz burkolat tartóssága szempontjából, de a belső térben kialakított él védőkre is igaz kell, hogy legyen.        

Terasz felületére érkező csapadékot a lehető legrövidebb idő alatt el kell vezetni a teljes felületről. Ezt automatikusan a jól kialakított terasz lejtés biztosítja. A víz azonban, menetközben beszivárog a fugákon keresztül. Ha repedést is talál a fugán, akkor káros mértékben jut víz a burkoló lapok alá.
Azt az előző fejezetekből már érzékelni lehet, hogy a víz nem való a terasz burkolat alá. Mindent meg kell tennünk a víz távol tartásra, így óvhatjuk meg hosszútávon a terasz burkolást. A bejutott víz a felfagyáson kívül más károkat is okoz. Amennyiben a terasz alatt helység is van, akkor a beázás következményei aggasztóak lehetnek. A bejutott víz akadálytalanul a mennyezetre, oldalfalakba jutva kémiai folyamatokat indít el a vakolatban. Salétromosodás, penészedés, büdös, és még ecsetelhetném. A helyreállítás óriási költségeket emészt fel. Ezért jobb megelőzni és vízszigetelést kialakítani a terasz teljes felületén. Szakszerű terasz vízszigetelésről a kék szövegre kattintva olvashat.
De azért itt is szeretném felhívni a figyelmet!
A helyesen elkészített terasz vízszigetelés mellett a terasz burkolat még ugyan úgy felfagy, mintha nem készült volna vízszigetelés. Ha bejut a burkoló lapok alá a víz, nem áll ellen a ragasztás a megfagyó víz feszítő hatásának, egyik esetben sem. De legalább a beázás következményeitől megkímélhetik magukat.
Szükség van a fugák épségének folyamatosságára, amit évenkénti kétszeri ellenőrzéssel biztosítani kell!
Az időközben megjelenő legkisebb repedést is azonnal javítani kell!        

Ehhez a fejezethez érve már láthatjuk, mennyi minden okozhat a teraszon felfagyást.
Emlékeztetőnek összefoglalom:

1. Kiegyenlítés hiánya, tócsákban áll a víz.
2. Megfelelő lejtés hiánya, uszoda a teraszon.
3. Terasz fugáinak legkisebb sérülése.
4. Dilatálás hiánya.
5. Óriás méretű (sötét színű?) burkoló lapok.
6. 2mm alatti fugahézag.
7. Dilatációs profil nélkülözése.
8. Vágott burkoló lapok, máz sérülései.
9. Vízvető alkalmazásának hiánya.
10. Szorosan zárt él védő elemek alkalmazása. 
11. A vízszigetelés hiánya nem közvetlen ok a felfagyásra.

Ennyi? ..Ez csak a kezdet. Már az elején leszögeztem, hogy a terasz burkolatot viseli meg leginkább a természeti erők roncsoló hatásai.
A terasz burkolatok készítésénél még ennél is több mindenre kell figyelni!

A hőmérséklet állandó változásai miatt a burkoló lapok és az azt hordózó terasz beton között állandó feszültség van. A felső burkolat réteg és a beton réteg más mértékű tágulás és összehúzódással reagál a hőmérsékletváltozásokra. Ebből fakadó feszültségeket a ragasztásnak kell elviselnie.
Csak a jó minőségű flexibilis ragasztó alkalmas terasz járólapok ragasztására.
De még a legjobb minőségű burkolat ragasztó sem lesz elég, ha nem tartjuk be terasz burkolás helyes és nélkülözhetetlen burkoló munkafolyamatait.

Aljzat előkészítés burkoló munkafolyamat: Poros, felmálló, elgyengült beton felületre nem ragad a legjobb ragasztó sem. Ragasztás megkezdése előtt meg kell erősíteni a hordozó réteget, a beton felszínét.
Ragasztás burkoló munkafolyamat: Burkoló járólapok ragasztásakor a hőmérséklet befolyással van a kialakult kötésre, tapadásra. 10c° alatt lelassul, míg 25c° felett felgyorsulnak a folyamatok. Ragasztás folyamán a közvetlen napsütés, a szél azonnal elveszi még a legjobb ragasztó tapadási képességét is. Az egy oldali ragasztás (csak az egyik ragasztani kívánt felületet, mondjuk a betont kenjük be ragasztóval) nem megengedhető. Ilyen ragasztás mellett nem tapad meg kellőképpen a ragasztó mindkét oldalon. Ráadásul a fogaslehúzó miatt üreg csíkok keletkeznek a burkoló lapok alatt. Ez és az elégtelen tapadás felfagyáshoz vezet. Legjobb a folyékony ágyas ragasztó használata, vagy ha mind a két oldalt megkenjük flexibilis ragasztóval (burkoló lapok hátulját egyenként és a betont is) 
Fugázás burkoló munkafolyamat:  A fugázás is hőmérséklet függő. 10c° alatt már nem lehet tökéletes fugát készíteni. "Jó" esetben a fuga felülete foltosodással (krétásodás) reagál a hidegre, de a szerkezeti gyengülés és a repedések kockázata is megnövekszik.  25c° felett, főleg napsütésben pedig, akár ki is éghet a fugából a kötést biztosító cement. Az elkészített terasz fugázást nem érheti csapadék, hideg, így körültekintően kell megválasztani a fugázás időpontját.   

Ez a burkolás hiba akkor keletkezik, amikor alacsony hőmérsékleten fugáznak. Vagy ha túl híg fugával dolgozik a burkoló. Vagy épp túlságosan sok vizet visz be a burkoló lapok lemosásakor. A fugázás körülményeire oda kell figyelni, amivel elkerülhető ez a jelenség. 

Meg kell említenem ezt a hibát is, bár ezt nem a burkoló követi el.
A vásárláskor nem körültekintően vett lapok esetén fordul elő a panasz miszerint csúsznak a lapok. Ne tévessze meg senkit se a padlólapok felülete, attól még hogy kidomborodik a mintája, a máz miatt még lehet csúszós egy járólap.
A burkoló lapokat csúszósságuk szerint is osztályokba sorolják. Az R11 felettiek már alkalmasak terasz burkolásra is. Vásárláskor a kartondobozán erről is meg kell győződni!