Fürdőszoba felújítás, látványos kialakítás precíz kivitelezéssel A-Z ig egy kézben!
Aljzat burkolás, aljzat előkészítés munkálatai!
Burkoló munka megkezdése előtt az aljzatot mechanikai vizsgálatnak kell alá vetni! Vizsgálni kell a beton repedések okát, a felületi tapadási gyengeségeket, az egyenetlenségeket, és a beton megfelelő lejtését (ahol kell) A feltárt hibákat javítva, (ahol kell) vízszigetelés a következő lépés és csak ezek után indulhat a burkoló munka.
Rossz alapok: Ha a beton réteg alatti hordozó alapfelület nem kellően stabil akkor annak süllyedése betonrepedéshez vezet! Rossz alapanyag: Szennyezett töltőanyag (agyagos sóder), rossz kötőanyag keverési arány is beton repedéshez vezet! Rossz bedolgozási technológia: A tömörítettlen beton ugyan csak megrepedhet! Nem megfelelő dilatáció Számtalan nem kívánt beton repedést el lehet kerülni, ha a kőműves munka során rendesen megtervezik a beton táblák méretét és dilatációs hézagokat hagynak megfelelő helyeken, ügyelve a burkoló lapok elhelyezkedésére is!
Beton repedés javítás
Az alapfelület milyensége befolyásolja a burkolat tartósságát, ezért burkoló munka előtt alaposan meg kell vizsgálni a felületet. Az alapfelület mozgásai (repedés jelezheti) elrepeszti a burkoló lapokat is. Ezért azokat a repedéseket amiket láthatunk az alapfelületen következtetéssel, vagy akár feltárással megvizsgálva el kell dönteni mi legyen vele. Betonozáskor száradás közben számtalan repedés keletkezik az aljzaton, ám nem minden repedés káros a későbbi burkoló lapokra nézve! Csak amelyik tovább tágulhat, dilatál, egymáshoz viszonyítva mozgásra képes, az lehet káros.
A repedés vizsgálat az okok feltárásával kezdődik. A pókháló szerű repedésből következtethetünk a rossz keverési arányra, bedolgozási körülményekre, és még a beton kötéskori természetes zsugorodása is okozhat ilyet, de ez a fajta repedés még nem lesz káros a burkolatra. Ezek hajszál vékony repedések és csak a beton felületén jelentkeznek. Azonban mélyebb nagyobb repedéseket tovább kell vizsgálni! Akár feltárással is, de az okot kell megtalálni! A függőleges elmozdulásból származó repedést az alpok stabilitásának hiánya okozza. Teraszoknál figyelhető meg az aljzat megsüllyedése, amiért a trehány kőműves munka okolható. Az alpoknak stabilan kellene támasztania, tartania a felette lévő rétegeket így az ilyen hibát az alapok megerősítésével kell kezdeni!
Ugyszintén kőműves hibára következtethetünk, ha nem látunk megfelelő dilatációkat a beton felületén.
Hogy mi a megfelelő dilatáció? A hőmérséklet növekedés változás az anyagok tágulásával, míg a csökkenés zsugorodással jár eggyütt. Egybefüggő felületnél a szélek felé mozdul el a beton. Belső térben ezért kell legalább 1cm mozgást biztosítani a beton peremeknél különben felpúposodik a tágulásban lévő betonaljzat. Külső térben is, ha nincs táblákra osztva a teljes felület ugyan ez a púposodás jelentkezik. Külső térben a jelentős hőingadozás különösen nagy mozgásra készteti az aljzatot, ezért kint a napsütötte felülettől függően, akár 9 m2- enként is el kell választani egymástól a táblákat! A dilatáció vonala a burkolaton is meg kell hogy jelenjen, ezért a felület táblákra osztásának a fizikai hatások mellett esztétikai vonásai is vannak. Főleg belső térben zavaró ha a nagykönyvben előírt 25/40m2 szabályt kell követni (fűtött/fütettlen felület maximális egybefüggő tábla méret) Senki nem akar egy nagyobb nappaliban a burkolat egységét megtörő dilatációs csíkokat látni! A repedés kockázata nélküli nagyobb tábla méretek eléréséhez átméretezett vasalásra, beton adalékokra és a betont alkotó töltőanyag (kavics) lecserélése van szükség. Vagyis van eszköz a kőműves kezében, amennyiben figyel rá!
Repedés javítása:
Beton varrás technológia:
A kitágított, kimélyített, kitisztított repedésekbe (padlófűtés csövei!) és kereszt irányban készített vályatba elhelyezett vasalatot két komponensű műgyantával feltöltjük, majd érdesítés céljából homokkal hintjük a felület.
A burkolat ragasztó és az aljzat közé egy jelentős oldal irányú mozgást elvíselő drén lemezt fektetünk. Ezzel, rugalmasan elválasztjuk a burkolatot az aljzattól, így a repedések vízszintes mozgása a burkoló ragasztóról átterhelődik a feszültség mentesítő lemezre. Ráadásul ez a felület elválasztó lemez az alulról érkező pára nyomást is féken tartja, ami úgyszintén hosszú élettartamot biztosít a burkolatnak.
Beton felületi gyengeség:
Sok esetben találkozom olyan aljzatbetonnal, amelyiket nem óvták a huzattól, a gyors kiszáradástól. Valahogy elfelejti a kőműves szaki, hogy nem csak a külső téri beton, hanem a beltéri beton (esztrich) is utókezelést igényel! Itt: a napsütés és szél hatásairól olvashat. Útókezelés hiányában a beton felülete "megég", porlóssá válik. Az ilyen beton felület alkalmatlan a burkolás megkezdéséhez. Feltétlenül el kell távolítani a porlós részeket, majd kimondottan cementkötésű ragasztók alá felhordható mélyalapozóval kezelni kell a teljes felületet!
Felület kezelés
Sajnos sokszor tapasztalom munkám során a beton felület minősége alkalmatlan a burkoló lapok ragasztására. A felülete úgy porlik, hogy a sepregetéssel szinte "elfogy" a beton.
Mi okozza a beton felporlását?
A belsőtérben használatos estrich beton elkészítését követően a teljes felületet óvni kell a gyors kiszáradástól! Ez annyit tesz, hogy ne érje huzat, és igyekezni kell a beton víz kipárolgását késleltetni. Amint járható a felület le kell takarni fóliával. Ez az utó "kezelés" ugyan odafigyelést igényel és többletköltséggel jár, viszont megtérül, mert a beton felülete nem "ég ki", nem gyengül el a felületen a cementkötés.
A frissen készített beton felületén elengedhetetlen, hogy még a burkolat lefektetése előtt, a munkájukat végző szakik járkáljanak. Ennek a járkálásnak következményeként is felporlik a beton. A fóliatakarás megóvja a felületet az ilyen hatásoktól is. Külső térben készített terasz betonját pedig legjobb geotextiliával és fóliával is letakarni. A geotextil réteget locsolva, állandóan nedvesen lehet tartani a beton felületét. A geotextilia megakadályozza, hogy a napsütés hatására a beton megfőjjön. A fólia pedig a gyors párolgást akadályozza meg. Együttesen alkalmazva érhető el, hogy a beton felülete előirásoknak megfelelően érje el a tartósságot biztosító kötés szilárdságot. Aki úgy gondolja, hogy ez az óvintézkedés felesleges, nem tudja hogy a felporló beton milyen hatással van a burkolat tartósságára! Tartós burkolat készítéséről itt is olvashat: Tartós burkolat titkai.
A beton és a burkoló lapok közötti kötést a ragasztó biztosítja. Azonban a ragasztó porlós felületre egyáltalán nem tapad! A portalanítás, a ragasztás elkezdése előtt, nem oldja meg a beton felület elgyengüléséből származó problémát. Aki porszívózott már ilyen felületet az tudja, hogy a felporszívózott területen egy kis idő múlva, újra lehetne pórt szívni. Ezért kell kezelni portalanítás után a beton teljes felületét. A felület erősítő, felületkezelő alapozók mélyen a beton rétegeibe szívódva belülről erősítik meg az elgyengült beton szerkezetét. Megakadályozzák a további porlódás képződését, vagyis stabil kötésre alkalmas felületet biztosítanak a ragasztó számára.
Az alapozók egyik tulajdonsága megerősíti a felületet, míg a másik tulajdonsága, hogy használatával egyenletessé válik az aljzat nedvszívó képessége.
Az egyenletes nedvszívásra a ragasztáskor lesz szükség. A burkolat felválásának egyik oka, a ragasztóból való víz gyors eltűnése a ragasztás művelete során. Szerencsétlen ragasztónak nem elég hogy az erős napsütés és a szél szárító hatásával kell megbirkóznia, még a az aljzat nedvszívásával is küzdenie kell!
Higgye el! Nem véletlen taglalom ezeket a témákat! A burkoló padlólapok FELFAGYÁSa, FELVÁLÁSa ezeknek a tényezőknek a következménye! A beton felület felől érkező nedvszívó hatás, ugyanolyan károkat okoz, mint a természeti erők a napsütés és a szél hatásai. A kezeletlen beton, a felületére kent ragasztóból másodpercek alatt elszív annyi vizet, hogy a tapadás már nem tud megfelelően létre jönni. "Hártyásan" ugyan oda tapad, ám belsőtérben az első felfűtés, külső térben az első fagyok hatására elvállnak a burkoló padlólapokról. Ezért van az, hogy csak átadás után jelentkeznek a problémák! (kopogó, kongó járólapok, majd felfagyás) Előzze meg és használjon megfelelő alapozót burkoló munka során!
Az alapozóból kötőanyagától függően több féle is létezik. Ez azért fontos, mert a legtöbb burkoló által használt alapozóknak van egy nem kívánatos hatása. Nedvességre érzékenyek! Az elkészült burkolatba pedig alulról épp úgy juthat nedvesség, mint felülről. A légköri nyomáskülönbségek felfelé szívják a kapillárisokon keresztül a talaj nedvességét. A fugákon át érkező csapadékból származó nedvesség pedig felülről támad. Ezért például a terasz alapozására nem alkalmasak a sokak által használt alapozók. Alulról kapillárisan nagymértékben felszívódó nedvességnek kitett aljzatok alapozására, a gyártók egyik diszperziós alapozót sem javasolják! (Kétrétegű betonozással és a köztük lévő szigetelő lemezzel kell védekezni az alulról érkező víz hatásai ellen!)
Összegzés: Megfelelően szilárd felület képes csak a burkolat hosszú távú megtartására! Ezért meg kell tenni minden óvintézkedést, hogy a hordozó felület megfelelően szilárd legyen!
Beton egyenetlenség:
Alapvetően a szakértelem nélküli kőműves munka miatt kell burkolás előtt kiegyenlítést végezni! Elkerülhető lenne a beton kiegyenlítése amennyiben, precíz munkát végezne a kőműves. Ne elégedjen meg a felület látványával! Sok ügyfelem volt már, aki meg volt győződve a beton felület simaságából kiindulva, hogy az tökéletesen sík. Ám mikor ráhelyeztünk egy legalább két méter hosszú élvonalzót a hibák azonnal láthatókká váltak. (még a kis újam is átfért a léc alatt)
A sima nem egyenlő a sík felülettel! Követelje meg a kőműves munkák precíz kivitelezését, így elkerülheti a felesleges kiadásokat, mert precíz, minden szempontból kielégítő burkoló munkát csak sík felületen lehet kivitelezni!
Felület kiegyenlítése: (katt ide!)
Precíz burkoló munkát, csak megfelelően sík aljzaton és oldalfalon lehet elkészíteni. A burkoló padlólapok és csempe kiemelgetésével nem lehet korrigálni azokat a hibákat, amiket a kőműves urak elkövetnek. Tulajdonképpen a felületkiegyenlítés költségeit a kőműves uraknak kellene állniuk, hisz az ő trehány munkájának a következményét kell kijavítani.
Építőiparban kevésbé jártas ügyfél el van ájulva milyen sima felületet ad át a kőműves, csak mikor egy élvonalzó segítségével megmutatja a burkoló a sokszor ujjnyi vastag felület egyenetlenségeket, csak akkor döbbennek rá:
A sima felület még nem síkfelület!
Első lépésként a megelőzést javasolnám: Ellenőrizze vízmértékkel vagy sík vonalzó mellett a felület egyenetlenségeit még a kőműves kifizetése előtt! Ha ezt elmulasztotta, vagy nem gondolt erre, akkor már nem kerülheti el, hogy a burkolás megkezdésekor a felület kiegyenlítésére is sor kerüljön.
A felületkiegyenlítésének számtalan módja van. Aljzatok kiegyenlítéséhez rendelkezésre állnak az önterülő kiegyenlítő anyagok. Olyan mennyiségben vannak benne adalékok, hogy híg állapotba keverve is száradáskor tökéletes szilárdságot érnek el. Pontosan a híg állapota miatt képes az aljzatra öntve feltölteni az egyenetlenségeket. Sőt a tökéletes vízszint beállításához is nélkülözhetetlen ez a tulajdonság. Kapható rendkivűl gyors kötésű is, csak az árában is jelentkezik ez a képessége.
Az önterülő aljzatkiegyenlítőt egy felület egy öntés technikával kell kiönteni. Ellenkező esetben csak különböző sík táblákat öntünk, melyek közt dombok keletkeznek. Gyors módszer az ilyen felület kiegyenlítés, de csak nagyüzemileg alkalmazva hatékony. Ne higgye el csak azért mert simának látszik az aljzat, már sík is! Hát nem! A legtöbb háztáji kivitelezés után elmondható, hogy szinte kidobott pénz volt az önterülő aljzat kiegyenlítés! Ha nem hisz nekem, higgyen a saját szemének és nézze meg élvonalzóval az így öntött felületet!
Botrány!
Szintező tüskék beállítás után jöhet az egy felület egy öntés! Egy helység egy öntés, és nem vödrönként kevergetünk! Öntés közben a kilevegőzést segítendő tüskés hengerrel át kell fésülni az anyagot! Így lehet síkfelületet csinálni! Nagyüzemileg. De nézze meg hogy csinálják! Ezzel a jó anyaggal nem szabad úgy bánni, hogy rossz eredményt kapjunk.
Aljzat és oldalfal kiegyenlítéséhez gyártanak különféle felület kiegyenlítő anyagokat. Vezető sávok vagy sínek segítségével, felhordva a kiegyenlítésre váró felületre hosszú lehúzó léccel egy pillanat alatt síkfelület varázsolható. Megismételve keresztirányban is ezt a műveletet, valóban síkfelületet lehet készíteni!
Lejtés hiány:
Legfőképp terasz ajzatnál okoz problémát a beton lejtés hiánya. Minimálisan 1,5%-os lejtéssel biztosítható a csapadék automatikus elszállítása a burkoló lapok felületéről. A terasz burkolás felületén lévő víz lassan, de biztosan beszivárog a burkoló lapok alá, ahol téli hideg hatására jéggé fagyva felfeszíti a burkolatot. Ezt a káros folyamatot csökkenthetjük megfelelő mértékű burkolat lejtéssel. Terasz burkolat lejtése elősegíti a terasz burkolás felületére érkező csapadék automatikus eltávozását, még mielőtt az káros mértékben a burkoló lapok alá szivárogna!
Lejtés készítése
Mekkora terasz burkolat lejtésre van szükség?
A víznek van egy olyan tulajdonsága, amire kevesen gondolnak, ám egyszerű kísérlettel bizonyosság is szerezhető a megfelelő terasz lejtés mértékéről. A síkfelületre, akár egy még le nem ragasztott burkoló lapra, öntsünk néhány csepp vizet. Lassan változtassunk a felület lejtésén. Ha ezt óvatosan végezzük, akkor megfigyelhető, hogy a síkfelületre öntött víz csak bizonyos mértékű lejtés után folyik le a burkoló lap széléről. Ha a lejtés mértékét megmérjük, akkor belátható miért kell legalább 1,5% lejtésnek meglennie a terasz burkolás felületének. Ahhoz, hogy maradéktalanul eltávozhasson a víz, bizony két százalék, azaz egy méteren mért, két centiméter lejtésre van szükség. A terasz lejtést még a terasz betonozás kőműves munkálatai során kell kialakítani. Bár utólag is van mód a terasz lejtést adó rétegének kialakítására, mégis olcsóbb már első nekifutásra úgy elkészíteni a terasz beton felületét, hogy meg legyen a megfelelő lejtés.
Terasz felületére hogyan készíthető lejtés utólag?
Terasz lejtés kialakításakor alapvetően egy fontos szabályra kell figyelni. Terasz lejtését adó új réteg vastagsága befolyásolja a választható anyagokat és technológiát. Van egy határ = 3,5cm! Márpedig egy terasz méreteiből fakadóan akár 4-5 cm is lehet a lejtést adó réteg szükséges induló vastagsága. 3,5cm vastagság alatt igazából gond nélkül elkészíthető a terasz lejtés. A vastagság határ alatt úgynevezett kötött lejtés kialakítást kell készíteni. Ez azt jelenti, hogy a lejtés rétege a régi beton felületen fix, kötött kapcsolatban van. A két réteg között biztosítani kell a rugalmas, de fix kapcsolatot. Ezért, miden esetben speciális polimer bázisú latex és zsugorodáskompenzált cement keverékével készített tapadó hidat kell a régi beton felületére felhordani! 3,5cm vastagság felett viszont már külön mozgó, úsztatott réteg kialakítással kell a lejtés rétegét készíteni. Az ilyen vastag réteg már nem képes kellően tapadni, rögzülni a régi rétegre, ezért a két réteget mesterségesen el is kell választani egymástól. (úsztatott) Ez történhet akár fóliaterítéssel is. Mi van akkor, ha a vastagabból - vékonyabbra, a határ felettiből - határ alatti vastagságra van szükség? Például: "Precíz" kőműves vízszintet csinált a terasz betonozáskor. Nem egyszer találkoztam burkoló munkáim során ilyen kialakítással! Négy méter széles terasz belső felére 1,5% lejtés kialakításhoz 6cm vastagságot, míg a terasz szélére 0cm lejtés vastagságot kell készíteni. Ez esetben a vastagsággal átlépjük a határértéket!
A nagy dilemma: Kötött (ragasztott) lejtés réteg kialakításhoz túl vastag, úsztatott, elválasztott lejtés réteg kialakításhoz pedig túl vékony. Ha túl vastag (3,5cm felett) lejtés réteget készítünk kötött, ragasztott beton technológiával, akkor az új réteg szabálytalanul megreped, elválik a régi rétegtől. Ez a mozgás a terasz burkolat repedését vonja maga után. Túl vékony (3,5cm alatt) lejtés réteget készítünk, úsztatott beton technológiával, akkor a vékony beton reped el meghatározhatatlan helyeken, így ez is a burkoló lapok repedéséhez vezet!
A határértéket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a terasz burkolatra nézve idővel, súlyos következménnyel jár!
lyen esetben a vastagság határnál külön kell választani, a lejtés rétegét! 3,5cm-ig kötött, míg felette úsztatott technológiát kell alkalmazni. Különféle technológiák találkozását, dilatációs réssel kell kialakítani, amit a burkolás folyamán is figyelembe kell enni, vagyis a burkolaton dilatciós profil segítségével biztosítani kell az így elkészített táblák külön mozgását.
Előbbi bonyodalmakból is látszik, érdemes még a kőműves munkánál kialakítani a terasz beton minimális 1,5%-os lejtését!
Az előbbiekben tárgyalt aljzat előkészítési munkák megléte után kezdhető csak el a vízszigetelés kialakítása. Bel térben fürdőszoba falait, aljzatát, külső térben pedig ahol a terasz alatt helség is van készíthetünk utólagos vízszigetelő réteget a burkoló lapok hordozó felületére. Érdemes több komponensű vízszigetelő habarcsot és nem az úgynevezett folyékony fóliát alkalmazni, mivel ezek többek közt érzékenyek az alulról érkező párára. Hajlat erősítéssel pedig a fal csatlakozási pontjainál biztosítjuk a rugalmas vízzárást.
Vízszigetelés készítés
Beázott a terasz alatti helység?
Hogyan lehetséges ez?
Hiszen a betonozást két rétegben kell megvalósítani köztük egybefüggő vízszigetelő lemez elhelyezésével! A gondos munkával készített vízszigetelés megakadályozza a csapadék bejutását!
Volt-e gondos szerkezeti vízszigetelés? Volt e egyáltalán vízszigetelés?
Elsősorban a megelőzéssel kell foglalkozni, amikor a terasz vízszigeteléséről beszélünk.
Legtartósabb és leg tökéletesebb terasz vízszigetelést az előbb említett kétrétegü beton készítésével lehet megvalósítani. Azonban ennek kivitelezését csak precíz munkát végző szakemberre szabad bízni!
A csapadék víz, az elkészített bitumenes vízszigetelés legkisebb hibáit is megtalálja! Ezt nagyon komolyan kell venni! Semmit sem ér a vízszigetelés ha a bitumenes szigetelőlemez átfedésének összeolvasztásába a legkisebb hiba csúszik! Teljesen egybefüggő sértetlen vízszigetelő lemez esetén beszélhetünk csak megfelelő vízszigetelésről. Az elkészített vízszigetelő réteget fokozottan kell óvni a mechanikai sérülésektől. Betonozás munkálatai közben ez odafigyelést igényel! A járkálás is megsértheti a felületet. Elég egyetlen kavics benyomódás!
A nem megfelelő vízszigetelés, vagy ennek teljes hiánya miatt utólagosan kell gondoskodi a víz távoltartásáról. Szerencsére számtalan gyártó kínál egy és két komponensű utólagos vízszigetelésre alklamas kenhető anyagot. (Itt említem meg a folyékony fólia néven megismet vízszigetelő külső térre nem alklamas!) A vízszigetelés megkezdése előtt ellenőrizni és javítani kell a megfelelő lejtés meglétét, a felület szilárdságát, felület egyenetlenségeit. Megfelelő lejtéssel (minimum 1,5%, 1 méteren 1,5cm) elősegíthető a terasz felületére érkező csapadék nagyrészének automatikus elszállítása. A felület megfelelő szilárdsága pedig a vízszigetelés hosszú távú tapadását befolyásolja. A felület egyenetlenségeit pedig nem a méregdrága vízszigetelő anyaggal kell megoldani, így érdemes a terasz vízszigetelés megkezdése előtt a kiegenlítést is megejteni.
A vízszigetelés során feltétlenül be kell tartani a gyártók által javasolt előírásokat!
A vízszigetelést két rétegben kell felhordani, amely rétegek közé helyezett üvegszövet hálóval fokozható a vízzáró réteg rugalmassága. Esős időben kerülni kell a vízszigetelés készítését mivel pár napig a víz feloldja a már kész vízszigetelő réteget. Ezért a terasz vízszigetelés elkészítése után nem érheti 24 órán keresztűl csapadék, így gondoskodni kell a teljes fóliatakarásról!
Burkoló lapok ragasztása
Az aljzat előkészítési munkák befejeztével, a beton felület megszilárdításával, a beton egyenetlenségek kijavításával, a lejtés kialakításával, és a vízszigetelés munkák elvégzése után kerül sor a burkoló lapok ragasztására. Burkoló lapok ragasztásánál oda kell figyelni: - A burkoló lapragasztó milyenségére, minőségére. - Dilatálás fontosságára, - Burkoló ragasztás módszerére.
A burkoló lapragasztó milyensége, minősége:
A kültéri burkolás igen jelentős igénybevételnek van kitéve: Terasz, kerítés, vagy homlokzat burkoló lapjai a nap melegétől felforrósodhat 60C° feletti értékre is majd árnyékban lehűl. Ugyanez zajlik télen a hidegben, napsütés hatására felmelegszik, majd hirtelen lehűl a burkoló lap. Ez a ciklikus mozgás jelentős méret változást okoz a burkoló lapokban, igénybe véve a burkolatragasztó tapadását. Ráadásul a burkolat alapanyaga olyan kerámia, ami minimális vízfelvevő képességgel rendelkezik. Ez annyit tesz hogy nem minden ragasztó tapad rá megfelelően. Ezeket a kötő anyagokat kell megfizetni a jobb minőségű burkoló lap ragasztokban. Ezen kötőanyagok megléte teszik alakváltozásra képessé a ragasztást.
Dilatálás fontossága:
A burkolatok az előbbiekben említett hatások miatt folyamatosan változtatják méretüket. Ezek mértéke összeadódik, és bizonyos méretek után már olyan méret változást okoz, amit sem a ragasztó sem a fuga nem képes sérülés nélkül elviselni. Ezért kell a nagyobb méretű táblákat, burkolatokat felosztani és egymástól elválasztani egy réssel (diltáció), így biztosítva szabad utat a természetes méretváltoztatásoknak. Az egybefüggő burkolatok maximális mérete belső térben 25m2 / 40m2 körül van, amit befolyásolhat hogy fűtött / fűtetlen aljzatról beszélünk. Dilatálási résekre nemcsak a beton táblák közt hanem a beton táblák és a falak közt is szükség van. Itt szinte mindenhol elkövetnek egy hibát a kivitelezők, vagy a kőművesek: Annak rendje és módja szerint elkészítik az úgynevezett "úsztatott beton" táblákat, kialakítva a szegélydilatációt. (falak és a beton közt nincs fix kapcsolat egy vékony könnyen zömülő anyaggal, szigetelő csíkkal veszik körbe a betont), azonban a betonozás után levágják a beton síkjából kiálló szigetelő réteget. Így a burkoló munka során jelentős odafigyeléssel kerülhető csak el a szegélydilatáció fenntartása. BETONOZÁS UTÁN NE VÁGJÁK LE A KI LÓGÓ SZIGETELÉST!!! Helyesen így kell: A burkoló lap leragasztása után kell levágni az aljzat beton és a fal közti szigetelést!
Burkoló ragasztás módszere:
A jó minőségű ragasztó csak az egyik feltétel a tartós burkolat kivitelezésében. Azonban a legkiválóbb ragasztó is meghátrál, amikor a természet támad. Szeles időben, vagy napsütés hatására még a legjobb burkolólap ragasztó is másodpercek alatt elveszti a tapadási képességét. Akkor jó a ragasztás módszere, ha mindkét felületen, a beton aljzaton és a burkoló lapon is egyaránt ottmarad a ragasztó, ha így vissza emeljük vizsgálat céljából! Ezt kontakt ragaszással érhetjük el, úgy ha mindkét felületet megkenjük ragasztóval!
Ennek hiányában történik meg az hogy az újonnan burkolt felületen "kopogó hangú" burkoló lapok találhatók. Ez biztos jele az aljzat burkolás hibájának! Kültéri terasz vagy ugyanúgy a beltéri nappali aljzatra kent ragasztó tapadását az idő járási viszonyok, a beton felület szívóképessége, és a burkolat fektetésig eltelt másodpercek is befolyásolják. A folyékony ágyas ragasztó használatától eltekintve, egyetlen burkoló sem állíthatja 100%-osan hogy a tapadás kellő mértékben kialakult, lap és az aljzat között, amennyiben nem alkalmaz kontakt ragasztás módszert. Sok burkoló kollega megelégszik az egy oldalra kent ragasztás módszerével: Az aljzatot egyszerre több burkoló lapnyi területen megkenik ragasztóval, majd sorban lefektetik a burkoláshoz előkészített lapokat. Sokan az így letett lapokat még el is kezdik püfölni gumikalapáccsal. Valószínűleg így látták vagy így tanították nekik és azt hiszik, hogy ez egy jó módszer. Csakhogy míg a megkent beton aljzatra elsőnek letett lapnál még kialakul a megfelelő tapadás, az utolsónak tett lapoknál már nagy eséllyel nem tud kialakulni hiába püfölik. Ezért van az, hogy egy rossz módszerrel burkolt aljzaton, néhol fellelhető a kopogó hangú burkoló lap. Ami viszont a hőmérsékleti és egyéb mechanikai hatások miatt megrepeszti a fúgát, ahol a beszivárogó csapadék szépen és nem is olyan lassan, de biztosan kiemeli a burkoló lapot, és máris kialakul a felfagyott terasz burkolás. Belső térben ugyan ez lezajlik csak ott lassabb a folyamat: először csak kopogó hangú burkoló lapokat hallunk, majd ezek sorban elrepednek elcsúnyítva a burkolás felületét.
TEHÁT, az ilyen burkolás módszer, ragasztási hibát eredményez!
Két oldalra kent ragasztás módszere:
A beton aljzatot majd a burkoló lapokat is egyesével megkenjük ragasztóval és így fektetjük a helyükre azt. Majd enyhe mozgatással a végső helyére, síkjába állítjuk. Ezzel a burkolás módszerrel a burkoló lapra kent mindig "friss" ragasztó felület érintkezik az idő közbeni "tapadását" vesztett beton felületre kent ragasztóval. Az enyhe mozgatás, pedig biztosítja, hogy még a leg extrémebb helyzetekben ragasztóval kent felületre is 100%-osan oda tapadjon a burkolat. Sőt ezzel a módszererrel végzet burkoláson néhány óra elteltével hibák okozása nélkül is rá lehet lépni! Ami számtalan esetben elkerülhetetlenül fontos más dolgok megközelítése miatt, vagy épp véletlenül történik meg, de a hagyományos módszernél ezek végzetes hibát okozhatnak. Több munka időbe kerül az igaz... Azonban Ön kedves olvasóm, ennek a burkolás módszernek köszönhetően biztos lehet benne nem lesznek kopogó felfagyó burkoló lapok!
Burkoló lapok síkba igazítása:
A burkolatra, burkoló lapokra vonatkozó méreteltérési szabványok enyhén fogalmazva is alacsony mércével lettek meghatározva. Ezért is fordulhat elő hogy számtalan első osztályú burkoló lap felületének síkját vizsgálva síkbeli elhajlások, eltérések mutatkoznak. Továbbá elmondható hogy kis hazánkban számtalan jó minőségűnek, első osztályúnak eladott burkoló lap, a gyártó cégnél már a selejt kategóriába kerül. Viszont a kereskedők sorban állása, kereslete miatt ezeket igen alacsony értéken bedobozolva értékesítik. Így a nagyobb haszon miatt nem a jó minőség kerül a magyar burkolat piacra. "Jó az a keleti népeknek" ... Ezek miatt is elmondható: nem mindig a burkoló tehet arról, hogy a lapok "fogasan" vannak letéve. Vagyis a lapok sarkai egy kicsit felállnak. Aki tökéletes munkára vágyik az vásárláskor figyeljen oda a lapok síkbeli pontatlanságára is! Ezt legegyszerűbben úgy lehet megvizsgálni, hogy két lapot színével egymásra fektetjük és fény felé tartva megnézzük, ahogyan a résen átszűrődik a fény. Amelyik lap alatt egyáltalán nem szűrődik át fény az a jó, míg az átszűrődő fény megmutatja a síkbeli eltérések mértékét.
Belátható hogy egy görbe lapot nem lehet síkban hiba nélkül letenni!
Mára már vannak burkoló segédeszközök, aminek a segítségével javíthatók, korrigálhatók ezek a síkbeli problémák. A burkoló lapoknak van pár milliméteres hajlíthatósága. Vagyis a síkbeli eltéréseket vissza lehet "hajlítani".
Régebben a ragasztóba lefektetett lap sarkait burkoló ékkel (a képen is látható módon) ki lehet emelni 1-1mm-t úgy, hogy a többi fele, nem mozdul. Ehhez a módszerhez is szükséges a kétoldali ragasztás technikára, hogy az ékelés hatására ne tudjon a ragasztótól elszakadni a lap. A lap feszítést az ék segítségével addig folytatjuk, amíg a felületre helyezett ellenőrzés célját szolgáló élvonalzó alatt átszűrődik a fény, majd az ék kiálló darabját levágjuk.
Mára viszont már van egyszerűbb módja is a burkolat feszítésnek, burkolat síkba igazításnak. Burkolat alá helyezett klipsszel és az ék megfeszítésével, még a burkoló lapok csavarodását is jelentősen mérsékelhetjük. A tökéletesebb munka kedvéért, mi már csak ílyen feszített technológiával ragasztjuk le a burkoló lapokat! Nézze meg a burkolat feszítő rendszerrel, hogyan készűl az ilyen burkolat
